Merj gondolkodni!

„ Aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem fogja elérni soha.” (Goethe)

Idézetek

A halál semmiség, de legyőzötten, dicsőség nélkül élni, az olyan, mintha minden nap meghalna az ember.” (Bonaparte Napóleon – Lauriston tábornoknak) [Az uralkodás művészete. Helikon Kiadó, Budapest, 2015, 30. p. ]

„Oly korszakban élünk, mely csodálatosan alkalmasnak érzi magát arra, hogy megvalósítson, de nincs mit megvalósítania. Mindeneken uralkodik, csak saját magán nem. Úgy érzi, hogy elpusztul a tulajdon bőségében. Több rendelkezésre álló eszközzel, több tudással, fejlettebb technikával, mint valaha, az az eredmény, hogy a ma világa a legnyomorultabb minden valaha-volt világ között. (…) Úgy tűnik ez a század, mint az Orleansi herceg, akiről a XV. Lajos alatti régenssége idején azt mondották, hogy minden tehetsége megvan, azon az egyen kívül, hogy élni tudna a tehetségeivel.” (Ortega y Gasset) [A tömegek lázadása. Az eredeti forrásban: La Rebelión de las masas. Revista de Occidente, Madrid, 1930, 62. p.]

„A történelem, ahogy maga az élet is, igen bonyolult dolog –  sem az élet, sem a történelem nem azoknak való vállalkozás, akik egyszerűségre és következetességre vágynak.” (Jared Diamond) [Idézi: Berge, Bjørn: Eltűnt országok nyomában, 1840-1970. Cser Kiadó, Budapest, 2018, 6. p.]

„Valamilyen esemény, valamikor a múltban eltéríthette az időegyenest, aminek következtében új temporális szekvencia keletkezett: egy alternatív realitás. Nem illünk bele, se te, se én, se Einstein. De ez a realitás mindenki más számára.” (Back to the Future)

„E korba születtünk, és bátran kell a számunkra elrendelt utat végigjárni, más választásunk nincsen. Reménység és menekülés nélkül kitartani az elveszett poszton: ez a kötelességünk. Kitartani, mint a római katona, kinek csontjait ott találták Pompeji kapuja előtt, aki meghalt, mert a Vezúv kitörésekor elfelejtették felváltani. Ez az igazi nagyság, ez az igazi race! A becsületes halál az egyetlen, amit az embertől nem lehet elvenni.” (Oswald Spengler) [Der Mensch und die Technik. C. H. Beck’sche, Verlagsbuchhandlung, München, 1931, 89. p.]

„S hogy mi a feladat? Az, hogy ezt a nekünk ajándékozott életet, a körülöttünk levő valóságot, melybe belehelyeztettünk, a lehető legmagasabb tartalommal töltsük meg; úgy éljünk, hogy büszkék lehessünk magunkra önmagunk előtt; úgy cselekedjünk, hogy valami továbbéljen belőlünk ebben az önmagát beteljesítő valóságban. Nem vagyunk »önmagában vett emberek«. Ez a szólam az elmúlt ideológiájához tartozik. A világpolgárság nyomorúságos frázis. Mi ennek az évszázadnak – nemzetnek, körnek, típusnak – az emberei vagyunk. Ezek azok a szükségszerű feltételek, melyek közepette értelmet és mélységet tudunk kölcsönözni a létezésnek mi, cselekvők, akik a szavak által is cselekvők lehetünk. S minél inkább kitöltjük ezeket a határokat, annál tágabb lesz a hatókörünk.” (Oswald Spengler) [Poroszság és szocializmus, in Spengler, Oswald: Válságok árnyékában. Filozófiai írások. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2013, pp. 86-87. Első kiadása: Spengler, Oswald: Preussentum und Sozializmus. C H. Beck’sche Verlagsbuchhandlung, München, 1921]

„Korunknak az a jellemzője, hogy a közönséges lélek nemcsak tudatában van közönségességének, hanem van mersze, hogy jogot követeljen közönségességének és mindenhol azt érvényesíti. Ahogy Észak-Amerikában mondják: nem illik különbözni. A tömeg eltipor mindent, ami különböző, kiemelkedő, egyedi, minőségi és kiválasztott. Aki nem olyan, mint mindenki más, aki nem úgy gondolkodik, mint mindenki más, az azt kockáztatja, hogy kiközösítik.” (Ortega y Gasset) [A tömegek lázadása. Az eredeti forrásban: La Rebelión de las masas. Revista de Occidente, Madrid, 1930, 20. p.]

„Ami nem öl meg, az erősebbé tesz engem.” (Friedrich Nietzsche) [Götzen-Dämmerung; oder Wie man mit dem Hammer philosophirt. Druck und Verlag von C. G. Naumann, Leipzig, 1889, 2. p.]

„Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvőbb tisztelettel és csodálattal, minél többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem. (Immanuel Kant) [Kritik der praktischen Vernunft, in Schriften zur Ethik und Religionsphilosophie. Insel Verlag, Riga (?), 1786, 300. p.]

„A régi trükk: kapaszkodunk a világba, és panaszkodunk, hogy nem ereszt.” (Franz Kafka) [Az én cellám. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989, 40. p.]

„Korunk tragikomikus. Tragikus, mert pusztulás felé megy, komikus, mert még mindig megvan.” (Søren Kierkegaard) [Idézi: Szerb Antal: A magyar irodalom története. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1962, 877. p.]

„Nem az a fontos,hogy elhiszed-e, amit látsz, hanem az, hogy látod-e, amiben hiszel.” (unbekannt)

„-Szerinted én tanult, olvasott ember vagyok?
-Minden bizonnyal – válaszolta Zi-gong. – Vagy talán nem?
-Egyáltalán nem – mondta Konfuciusz. – Csak egyszerűen megragadtam egy fonalat, ami elvezet az összes többihez.” (Sima Qian: Konfuciusz) [Idézi: Castells, Manuel: The Rise of Network Society. Blackwell, Oxford, 1996, 1. p.]

„Ha valaki a cél felé haladtomban utamat állja, kikerülöm mindannyiszor, valameddig a kerülő úton ismét célom felé haladhatok; de félretolom, ha oly keskeny az út, hogy nem lehet kikerülnöm. Vissza nem fordulok. Ne üzenjünk mi sem harcot senkinek, csak szabad utat kérjünk az emberi gondolkodásnak vámtalan országútján. Ne törjünk be senkinek kertjeibe, de emeljük föl bátran az úton keresztbe tett sorompókat.” (Apáthy István)

„Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok folyton csapkodnak, ez pedig rendületlenül áll, s körülötte elcsendesül a forgatag.” (Marcus Aurelius) [Elmélkedések. Parthenon, Budapest, 1943, 70. p., 49. bekezdés]

„(…) Az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka. Éltél, amikor minden erőddel kifejezted azt az isteni parancsot, mely életed tartalma volt, teljesítetted, lelkesen és végzetesen, kötelességed. Ez a pillanat volt az élet ideje.” (Márai Sándor) [Füves könyv. Révai, Budapest, 1943, 124. p.]

„A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára használják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni. Ez a válaszom azoknak, kik munkásságomat rosszallják.” (Eötvös József) [Naplójegyzetek – Gondolatok. 1864-1868. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1941, 229. p. ]

„Félmunkát végezni is ugyanakkora fáradságba kerül, mint valamit rendesen megcsinálni. Így aztán ezzel az erővel akár rendesen is megcsinálhatjuk.” (Richard Nixon) [Idézi: Kissinger, Henry: Világrend.  Antall József Tudásközpont, Budapest, 2015, 314. p.]

„A világ halad, de a tempója attól is függ, hogy mi magunk milyen merész elképzeléseket táplálunk erről.” (Alfred Marshall) [Lectures to Women, 1873. május 9. Idézi: Nasar, Sylvia: A nagy hajsza. A közgazdasági eszme története. Gondolat Kiadó, Budapest, 2016, 99. p.]

„Ha az ember meg akarja állani helyét a világban: nem csak szavaira kell vigyáznia, hanem gondolataira is.” (Márai Sándor) [Ami a Naplóból kimaradt. 1950-1951-1952. Vörösváry Publishong Co. Ltd., Toronto, 2001, 183. p.]

„Aki a korszellemmel házasodik, hamar özvegységre jut.” (Søren Kierkegaard) [Idézi: Meurer, Riter: Über den Zeitgeist. 2. Justiz in Deutschland.  N. G. Elwert Vertrag, Marburg, 1995, 404. p.] 

„Fata volentem ducunt, nolentem trahunt. A végzet az akarót vezeti, a nem akarót vonszolja.” (Seneca) [Idézi: Szemere Samu: Spengler filozófiája. Béta Irodalmi Részvénytársaság Kiadása, Budapest, 1924, 24. p.]

„Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.”

(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban – 1844) [Gyulai Pál (rendezte és jegyzetekkel kísérte): Vörösmarty összes munkái.  I. kötet. Méhner Vilmos Kiadása, Budapest,  1884, 299. p.]

„- Ó, Tigrisliliom – mondta Alice a szélben kecsesen hajladozó tigrisliliomnak –, bárcsak tudnál beszélni!

– Tudunk beszélni – mondta a Tigrisliliom –, ha van, akivel érdemes!” (Lewis Carroll: Alice Tükországban.) [Idézi: Hankiss Elemér: Félelmek és szimbólumok. Egy civilizációelmélet vázlata. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 274. p.]

„(…) nem a jó eszméje, hanem annak szenvedélyes szeretete fogja megváltoztatni a világot.” (Spinoza) [Idézi: Benda, Julien: A demokráciák nagy próbája. Tanulmány a demokratikus elvekről. Természetük. Történetük. Bölcseleti értékük. Káldor György Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1947, 175. p.]

„Unióval mindent elérünk, elszigetelten semmit. Szeretettel mindent, önzéssel semmit. Törvénnyel mindent, önkénnyel semmit. Erkölcsi erővel mindent,  anyagi erővel semmit.” (A francia demokrata hazafiak beszédéből, Troyes, 1848. Idézi: Abélès, Marc: Az állam antropológiája. Ford. Dévényi Levente. Századvég Kiadó, Budapest, 2007, 196. p.)

„Sok titok van még; és bár nem vagyunk
az az erő, mely egykor eget és
földet rázott: vagyunk, ami vagyunk;
sors és idő gyengíthetett, de hős
szivünk együtt ver s kemény hite, hogy
küzd, keres, talál s nem hagyja magát.”

(Alfred Tennyson: Ulysses. Szabó Lőrinc fordítása. In Szerb Antal: Száz vers. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1957, 115. p.)

„Az élet nem befejezett, hanem beálló melléknévi igenév: teendő [faciendum], nem pedig tett [factum]. Az élet feladat.” (Ortega y Gasset) [Idézi: John Lukacs: A történelmi tudat avagy a múlt emlékezete. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004, 285. p.]

„Tudni, hogy nem tudunk semmit: ez a legtöbb.” (Lao-ce) [Idézi: Szécsy János: Az erőszak kora. Fejezetek egy közjáték lélektanából. Pharos, Budapest, 1943, 61. p.]

%d blogger ezt szereti: